Folytassuk a perspektíva fogalmának boncolgatását. Már volt szó az egypontos és a kétpontos perspektíváról, a következő lépés a hárompontos perspektíva.
Ha csak a szokásos szemmagasságot vesszük, akkor elegendő a kétpontos perspektíva is, de ha lentről vagy éppen fenntről tekintünk meg valamit, akkor a zsugorodás harmadik irányát is észlelhetjük.
Képzeljük el például, hogy magasból tekintünk le egy épületre. A függőlegesek úgy tűnnek, mintha lefelé haladnának és egy képzeletbeli pontban – ez lesz a harmadik távlatpont – futnak össze.
Hasonló, mikor egy magas épületre/ szerkezetre nézünk fel. Ekkor a harmadik távlatpont úgymond az égben lesz.
Magas nézőponti szemlélet
1., Ha letekintünk egy tárgyra, a tető és az oldalak jobbra és balra tűnnek el (TP1 és TP2), a függőlegesek pedig lent a harmadik távlatpontban egyesülnek (TP3).
2., Osszuk fel az épületet négy kockára olyan módszerrel, amit az előzőekben alkalmaztunk az egy-, illetve a kétpontos perspektívánál. A valóságban persze mindegyik kocka azonos méretű, de ha így, perspektivikusan ábrázoljuk, akkor egyre kisebbnek látszanak.
3., Ha ebbe a torony szerkezetbe beleképzelünk egy embert, akkor a felső két kocka tartalmazná a felsőtestet, míg a lábakat az alsó két kocka foglalná magába.
Alacsony nézőponti szemlélet
Tehát ha olyan nézőpontból vizsgálódunk, ahonnan feltekintünk a tárgyunkra, azt vesszük észre, hogy a függőleges vonalak felfelé haladnak, és ott futnak össze.
1., Ez is egy előzőhöz hasonló toronyforma, a különbség, hogy ebben az esetben az oldalak felfelé tartanak össze.
2., Most is osszuk fel kockákra, de hogy érzékeltessük a talapzatot, be is rajzolhatjuk, így jobban érzékelhető az alacsony nézőponti hatás.
3., Most is a felső két kockában lesz a felsőtest, az alsó kettőben pedig a lábal. Ez utóbbinak lesz most a nagyobb helye, és a felsőtestnek a kisebb.
A hárompontos perspektíváról is találtam egy jó kis videót 🙂
Te még mindig azt hiszed, hogy rajzolni csak a tehetségesek tudnak? -> Nézd meg ezt
Vélemény, hozzászólás?