Nem rég volt bejegyzésem az Előnézeti portrérajzolásról Da Vinci módra. Ez most egy gyakorlat hozzá, vagyis a saját önarcképedet fogod elkészíteni az előző bejegyzésemben leírt módon.
Tehát kövessük azokat a lépéseket, de arra figyeljünk oda, hogy a mi arcunk arányai nem lesznek teljesen azonosak az ottani mintával. Vagyis pozícionáljuk úgy a saját vonásainkat a segédnégyzeten belül, hogy az a valóságot, a valós arányokat tükrözze.
Nyugodtan kezdjünk bele többször a rajzba, ha elsőre nem sikerül jól felvenni az arányokat, dobd ki nyugodtan az elrontott vázlatokat. Nehogy teljesen kidolgozd a részleteket, árnyékokat és csak a végén vedd észre, hogy az alap arányok nem is jók.
Érdemes az alap vázlatot halvány vonalakkal felvenni, hogy még tudjunk rajta korrigálni, ahogy épül a kezünk alatt a rajz. Így könnyen meg tudjuk változtatni menet közben a vonalak helyét, a vonalak egymáshoz viszonyított helyzetét.
1., Húzzunk halványan – szabad kézzel – egy függőleges vonalat az álló rajzlap középvonalába.
2., Rajzoljuk meg a segédnégyzetet a fő arcvonások arányainak felméréséhez. Az előzőleg felrajzolt függőleges vonalunk a négyzet szimmetriatengelyén húzódjon.
3., Ha a fenti képpel nagyjából megegyező arcvonásaid vannak, akkor a szájvonalad egybe fog esni a négyzet alapvonalával. Ha kicsit kerekebb arcod van, akkor az áll felső íve fogja érinteni a négyzet alját, mint ahogy azt az alábbi képen látod.
4., A négyzetet alapul véve jelöljük be a koponyatető vonalát is. Mindenképpen olvasd el az előző bejegyzésemet, hogy tudd miről is van szó pontosan, milyen arányokra kell odafigyelned!!!
5., Hagyjunk elég helyet a száj megrajzolására, nagyobb területet foglal el, mint amire elsőre gondolnánk.
6., A hasonlóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire sikerül eltalálnunk az orrcimpa teteje és a belső szemzug közti távolságot.
Vélemény, hozzászólás?